Szerző: Hodi » szomb. júl. 21, 2012 5:49 pm
Közösségi termelés megszervezése a falunkban. A Facebookon szerveződött egy csoport:Összefogás a hatékony zöldség, gyümölcs termesztésért, állattenyésztésért csoport. Rátaláltam kutatásaim során a bányahő hasznosításra. Ez olyasmi, mint a földő hasznosítás,csak egyszerűbb, és hatékonyabb. Nagykovácsiban bányászat folyt, és a tárnákban, nem túl mélyen, erről a bányászati hatóságnak precíz térképe, és dokumntációja van, ott van a maleg. Aztán találtam egy közösséget, ahol már hasznosítják a bányahőt, az iskola, közösségi épületek fűtésében, és közösségi termelésben. Van pédául gyümölcs aszalójuk. Mindenki tapasztalhatta, hogy milyen csillagászati ára van az aszalt gyümölcsöknek. A bányahő hasznosítás lehetőségéről írtam az Önkormányzatnak, és volt is fogadókészség, találkozót kért az önkormányzat mérnöke. Akkor már komplet technológiaia dokumentációt, a mintagazdaság működéséről fellelhető dokumentumokat, és ebben járatos, ehhez értő egyetemi tanárok, és lekes fiatal mérnökök elérhetőségével, valamint olyan egyesület elérhetőségét, amely felkutatta, a már működő projektnek az EU-s pénzeket, segített a pályázatban, és meg is nyerték. A bányahő hasznosítása költséges,de haszna nagyon nagy. A mérnök ú, és ő ehhez jobban ért, mint én akadályt látott, mivel Nagykovácsi természetvédelmi terület, és a nehéz fúrógépek, károsítanák a természetet. 26 évig foglalkoztam temészet- és környzetvédelemmel, és gyakorta hallottam hozzáértő szakemberektől, biológusoktól, hogy milyen ártalmas az ősgyep pusztítása Nagykovácsiban a bringa veresenyek következményeként. Akkor még nem éltem itt. Csak azt tudtam, hogy az ősgyep, ős, és ha letarolják nagyon-nagyon soká, emeri léptékkel nem mérhető idő kell a regenerálódásához. De a mérnökkel egyetértettem a természetvédelmi kockázatokról. A csalódást nem is ez okozta. Naívan azt képzeltem itt is lehetne közösségi termelés, tudtam, hogy volt itt nagy szilvás, és már láttam lelki szemeim előtt a nagy közösségi, az itt lakók egy részének munkát adó szilvagondozást, és az aszaló üzemet. A boltos ábrándított ki, hogy a szilvás kipusztult, egyébként is magántulajdonban van. De még mindig van remény, vannak önkormányzati földek, ahol folyhatna munkaadó, a települést, akár őshonos, ahogy olvastam ma már ritka növényekkel, és a mindennapi szükségletet kielégítő növényekkel ellátó termesztés, és rá épülő feldolgozás,munkát adva azoknak, akiknek nincs, természetesen rendes bérért, és nem a modern rabszolgaságot visszaállító közmunka bérért,munkájuk, és talán sokan a faluban keresnének megélhetést, befektetést, és nem kellene naponta 2 órát utazásra pazarolniuk. Azt hiszem, hogy az önkormányzat hasznosítani szeretné ezeket a földeket, és feltételezem a tizteséget, nem lehetne ezzel valamit közösen kezdeni?
